Az elmúlt években egyre több területen és egyre gyorsabban automatizálnak a vállalatok.
A digitális evolúció nem opcionális, hanem kötelező azoknak a vállalatoknak a számára, akik hosszabb távon is biztosítani szeretnék a jövőjüket.
Cikk>>
Valóban ki fogja váltani a Mesterséges intelligencia, AI az emberi gondolkodást és munkát? Nem lesz szükség emberi munkaerőre?
A folyamatjellegű működés kialakítása során az alábbi lépések szerint érdemes haladni.
Folyamatmenedzsment megvalósítása a magyar vállalati gyakorlatban
A vállalati működés folyamatok végrehajtásán keresztül valósul meg. A folyamat térben és időben elkülönült, különböző szereplők által végrehajtott tevékenységek összehangolt egysége. Ez az összehangolás valamilyen cél elérését szolgáló szabályozás.
Az utóbbi évek komoly kihívások elé állították a vállalatok vezetőit. Egyre nehezebb megfelelő szakképzett munkaerőt találni és megtartani. Folyamatos költség és határidőnyomás alá helyezi a vállalatokat a globális verseny. Egyszerre kell gyorsan reagálni a változó vevői igényekre és csökkenteni az árakat, miközben egy bérverseny indult el a magyar piacon.
Sok vállalat az automatizálásban látja a kiutat. Sok vállalatnál a Lean menedzsment bevezetése és alkalmazása segített a versenyképesség növelésében. Vajon ez a kettő trend hogyan fogja átalakítani a vállalatok menedzsmentjét? Hogyan hat az életünkre a digitalizáció? A Toyota gyártási rendszeren alapuló Lean menedzsment és az Ipar 4.0. (Negyedik Ipari Forradalom) egymás alternatíváiként, vagy egymást kiegészítve nyújthatnak megoldást a jelenlegi gazdasági környezet kihívásaira?
Miért érhetünk el tartós sikereket az üzleti folyamatok elemzésével, mérésével és fejlesztésével? Hogyan tehetjük az üzletmenet motorjává a folyamatokat? Hogyan kapcsolhatjuk össze a vállalati stratégiát a folyamatokkal? Milyen jó gyakorlatokat alkalmazhatunk a folyamatelemzési, értékelési és fejlesztési megbeszéléseinken?
A jelenlegi gazdasági válság közepette számos vállalat találja szembe magát a bevételek és a piaci árak jelentős csökkenésével az elmúlt időszakban. A nyereségesség és likviditásának megőrzése érdekében a költségeket (kiadásokat) hozzá kell igazítani a lecsökkent árbevétel szinthez (meg kell találni az új egyensúlyi pontot).
A kérdés, hogy hogyan tudjuk a költségeinket úgy csökkenteni, hogy közben a vállalatban lévő értékeket (emberek, tudás, folyamatok, szervezet) mind kevésbé romboljuk és meg tudjuk őrizni a válság utáni fellendülés időszakára.
Hol vannak a veszteségek?
A Lean vállalat „Fitt”, egészséges, mint egy sportoló, rugalmas, gyors, mentes a felesleges veszteségektől, zsírrétegtől. A lean vállalat gyorsan, hatékonyan képes kielégíteni a változó vevői igényeket. Mint a sportoló, a lean vállalat is kemény, kitartó edzés munkával képes elérni ezeket az eredményeket, amely megkülönböztető képességét bármely pillanatban képes kamatoztatni.
A kiemelkedő teljesítményre képes vállalatok sikerének titkát már régóta kutatják szakemberek. Az egyik ilyen, évtizedek óta rendkívül sikeres és a piacon mások által is elismerten legjobb gyakorlatokkal rendelkező „Fitt” vállalat a Toyota.
A Kaizen rendszer a vállalatoknál általában 3 szinten valósul meg, az egyéni javaslatok rendszere és a minőségkörök rendszere, amelyek alulról jövő kezdeményezések és a felülről vezérelt menedzsment szintű Kaizen workshopok, akció rendszere.
A Kaizen rendszer kialakítása során célunk egy olyan önjáró mechanizmus kialakítása, amely a szervezet minden egyes szintjén a vállalati célokkal összhangban fejleszti a működést a felmerülő problémák megoldásával az érintettek bevonásával.
Minden vállalkozásnak hatékonyan kell gazdálkodni a rábízott erõforrásokkal. Ez különösen igaz most, amikor a rendelkezésére álló finanszírozási források beszûkültek. Egy vállalkozás hosszú távú sikerét az határozza meg, hogy tud-e megfelelõ értéket teremteni a mûködése kulcs érintettjei számára és hogy mindezt milyen hatékonyan teszi. Az elmúlt évek tapasztalata bizonyítja, hogy az autóipari vállalatoknál igen elterjedt Lean módszerek jelentõs mértékben hozzájárulhatnak a versenyképesség (minõség, rugalmasság, költséghatékonyság) fokozásához.
A témához fűződő első gondolatok 2001-be visznek vissza, amikor Finnországban marketinget és üzleti tanulmányokat folytattam, mint cserediák. Az előadóink között volt egy japán tanár, aki üzleti etikettet oktatott, a népek közötti kulturális különbségekről adott elő. Már akkor megértettem, hogy az európai üzleti kultúra soha nem lesz egyenlő a keleti kultúrával.
Az utóbbi időben számos vállalat találja szembe magát a bevételek és a piaci árak jelentős csökkenésével. A nyereségesség és likviditásának megőrzése érdekében a költségeket (kiadásokat) hozzá kell igazítani a lecsökkent árbevétel szinthez.
A Lean menedzsment rendszer bevezetése számos feltétel meglétét igényli:
A vállalkozások versenyeznek egymással a piacon több területen is: A vevőkért/piacokért, az erőforrásokért és a technológia területén. Az elmúlt pár év munkaerő piaci helyzete, egyértelműen rámutatott arra, hogy a vállalatok egyik legfontosabb erőforrása a Humán Erőforrás, amiből Európában és Magyarországon is keresleti piac alakult ki.
Nagyon sok szervezet úgy gondolja, hogy a Lean menedzsment egy költségcsökkentési módszer, pedig a Lean menedzsmentnek nem a célja, hanem az eredménye a költségek csökkenése és az elsődleges célja a hozzáadott érték növelése, amit néha ideiglenesen a ráfordítások növelésével lehet elérni. Csodák nincsenek és a Lean menedzsment sem ígér csoda recepteket. Minden változás plusz energia befektetést igényel a szervezettől.
Most már mindenki látja, hogy a korona vírus helyzet egy igen komoly gazdasági válságot fog okozni. Számos szektorban jelentősen csökkent, vagy megszűnt a kereslet. A szűkülő piacon még intenzívebb lesz a verseny, a vállalatoknak jelentősen csökkent a készpénz állománya. Megfelelően kell gazdálkodni a rendelkezésre álló erőforrásokkal. Kulcs kérdéssé válik a termelékenység!
A válság a vállalatok életében egy egyensúlyvesztés. A jelenlegi gazdasági válság során piacokon és a vállalatoknál felborult a kereslet és a kínálat, az árbevétel és a költségek, a rendelkezésre álló erőforrások és az elvégzendő feladatok egyensúlya. A kereslet és árbevétel csökkenés viszonylag rövid idő alatt a legtöbb vállalatnál likviditás problémákat okoz.
A vállalati mûködés folyamatok végrehajtásán keresztül valósul meg. A folyamat térben és idõben elkülönült, különbözõ szereplõk által végrehajtott tevékenységek összehangolt egysége. Ez az összehangolás valamilyen cél elérését szolgáló szabályozás.
Kaoru Ishikawa azt mondta, hogy a problémák legalább 85 %-a megoldható a 7 Alapeszköz (adatgyűjtő lap, hisztogram, Pareto-elemzés, folyamat térképezés, futáskártya, szóródás diagram, halszálka diagram) alkalmazásával. Ez egy nagyon jó helyzet, de mit tegyünk a problémák maradó 15 %-val? Mi a teendő akkor, amikor a folyamat elég stabil, a várható érték a célérték környékén található, de a hibaszint nem elfogadható a vevő számára? A hagyományos eszközök ekkor már nem használhatók, valami újra van szükség az áttörés megvalósításához. Az az új eszköz a Six Sigma!
A Lean menedzsment ma a világ vezető vállalatainál legsikeresebb menedzsment filozófia, amely a jelenleg gazdasági válság közepette, még nagyobb jelentőséget kap.
Mi kell a versenyképességhez a hazai vállalatoknál?
Erre ad útmutatást a mellékelt pdf fájl, amely a Lean termelékenységi konferencián hangozott el.
A jelenlegi gazdasági válság közepette számos vállalat találja szembe magát a bevételek és a piaci árak jelentős csökkenésével az elmúlt időszakban. A nyereségesség és likviditásának megőrzése érdekében a költségeket (kiadásokat) hozzá kell igazítani a lecsökkent árbevétel szinthez (meg kell találni az új egyensúlyi pontot).
A kérdés, hogy hogyan tudjuk a költségeinket úgy csökkenteni, hogy közben a vállalatban lévő értékeket (emberek, tudás, folyamatok, szervezet) mind kevésbé romboljuk és meg tudjuk őrizni a válság utáni fellendülés időszakára.
Az utóbbi időben számos vállalat találja szembe magát a bevételek és a piaci árak jelentős csökkenésével. A nyereségesség és likviditásának megőrzése érdekében a költségeket (kiadásokat) hozzá kell igazítani a lecsökkent árbevétel szinthez.
Az utóbbi években egyre többen esküsznek a Kanban-ra, ami megoldja a belső logisztikai problémákat. Egyre több cégvezető dönt a Kanban bevezetése mellett. Természetesen vannak szkeptikusok is, és vannak akik kijelentik, náluk nem működik, pedig mindent megtettek az ügy érdekében.
Sok vállalkozás az emberi erõforrást is úgy kezeli, mint bármely egyéb eszközét, amelyet adni venni lehet, ha kell felveszek 200 embert, ha nem szükséges elbocsátok 400-at. Sõt fel sem vesszük az embereket, bérmunkásként alkalmazzuk õket, amikor ép szükséges. Ez a szemlélet rövidtávon számos anyagi elõnnyel járhat, hosszú távon viszont egy jelentõs potenciáltól fosztja meg a vállalatot, az elkötelezett kreatív dolgozók adta teljesítmény többlettõl
A minőségkörök a vállalaton belül működő önszervező kis csoportok (lehetőleg kevesebb, mint 10 fő), amelyek minőségfejlesztési tevékenységet folytatnak egy adott területen.
Miért érhetünk el tartós sikereket az üzleti folyamatok elemzésével, mérésével és fejlesztésével? Hogyan tehetjük az üzletmenet motorjává a folyamatokat?
A mai üzleti környezetben és kiélezett versenyben felértékelődik a vevői igények minél magasabb szintű kielégítésének képessége. Ami tegnap elég volt, az mára már kevés lesz.
A JIT egy innovatív megközelítés a termelés és beszerzésszervezésben, amely minimálisra csökkenti a készleteket, és jelentősen javítja a gyártás átfutási idejét és a vállalat rugalmasságát, valamint a vállalat tőkeforgási sebességét.
Japán eredetű módszer, amelyet Shigeo Shingo alakított ki a Toyotánál. Olyan módszerek és megoldások alkalmazása, amely már magát a hiba bekövetkezését (és az emberi tévedés lehetőségét) is kiküszöböli, vagy ha mégis bekövetkezne, azonnal jelzi a hibát.
Amikor termelővállatok esetén termelés tervezésről beszélünk, gyakran szorosan kapcsolódó területként kezeljük a teljeskörű kapacitástervezést is.
6 angol kérdőszó kezdőbetűiből összerakott rövidítés (Who, What, Where, When, Why, How). Az egyik legegyszerűbb és legszélesebb körben elterjedt módszer a probléma feltárások során.
Mi a 7 lépéses problémamegoldás célja?
A termelékenységfejlesztés egyik alap feltevése, hogy mindig lehet valamit egy kicsit jobban csinálni.
A folyamatábra egy olyan szimbólum sorozat (térkép), amely leírja hogyan, milyen logikai sorrendben és lépésekben kell egy adott tevékenységet, feladatot elvégezni.
A Pareto elv teljesülését az élet számos területén meg lehet figyelni. A módszer a nevét Wilfredo Pareto, olasz tudóstól kapta, aki Milano lakosságát megfigyelve arra a megállapításra jutott, hogy a lakosság 20%-ának a kezében összpontosul a város vagyonának 80%-a.
Az 5S az egyik legfiatalabb, mégis felméréseink alapján a legelterjedtebb termelékenység fejlesztési (Lean) módszer.
Frissen festett öltözőhelyiség? Nőnapi virágcsokor? Rengeteg mindent teszünk a fluktuáció csökkentéséért. Az ötleteink viszont lassan elapadnak, miközben a munkaerő továbbra is gyorsabban továbbáll, mint szeretnénk.
A vállalati környezetben mindig jelen vannak a konfliktusok, és a munkahelyi vezetőknek kulcsszerepük van ezek hatékony kezelésében.
Egy új filozófia, egy módszer sohasem előzmények nélküli, ezért a Lean vagy a Hat Szigma megjelenésének kiváltó oka mindig fontos kérdés volt számomra. A választ Tenner és DeToro [1] könyvében véltem felfedezni.
TPM (Total Productive Maintenance), mint a karcsúsítás egyik nagyon hatékony eszköze és annak gyakorlata a GM-nél.
Karcsú termelési és irányítási rendszer a gyakorlatban a ROTO Elzett-Certa Kft.-nél.
Roppant tanulságos előadás korunk két legjelentősebb hatékonyságfejlesztési módszerének viszonyáról és gyakorlatáról a GE Energy-nél.
Hatékony termelékenység javulás elérése a JIT gyártósori bevezetésével
Az előadás a Lean termelékenységi konferencián hangzott el.
Termelési rendszerek fejlesztési alapelveinek kiterjesztése üzleti folyamatokra az Audi Hungaria Motor Kft.-nél.
Logisztikai rendszerek hatékonyságnövelése RFID segítségével az Odin Kft. jóvoltából.
A csatolt pdf fájl a Lean termelékenységi konferencián hangozott el.
A Kaizen menedzsment rendszer, mint a folyamatos fejlesztés gyakorlata. Kaizen rendszer elemeiről kaphat átfogó képet az alább csatolt linken
Kaizen gyakorlata egy japán tulajdonú vállalatnál, a Mitsuba Automotive Systems of Europe Kft.-nél.
Mi kell a versenyképességhez a hazai vállalatoknál?
Erre ad útmutatást a mellékelt pdf fájl, amely a Lean termelékenységi konferencián hangozott el.
Osamu Suzuki, a Suzuki Motor Corporation elnöke az utasülésre helyezkedett, Medgyessy Péter pedig felvette szemüvegét, és indított.
Minden menedzser álma az olyan vállalat, amely minimális veszteségszinttel képes a vevői igény időben, minőségben és mennyiségben történő kielégítésére. Mai divatos szóval az ilyen vállalat: „lean”.
A mellékelt cikkben a General Electric Energy magyarországi divíziójának Lean megközelítését ismerhetik meg közelebbről.
A világgazdaságban jelenleg tapasztalható, a korábbiakhoz képest mélyebb és szélesebb recesszió kapcsán nagyon sokakban felmerül az a kérdés, hogy volt-e szerepe a Lean Managementnek (továbbiakban LM), illetve milyen feladatok várhatnak rá a kilábalási időszakban. Jelen rövid írásban ezekre a kérdésekre próbálunk elfogadható választ adni.
Lean gyártás implementációja
Számtalan gyártó cég próbálja lemásolni a TPS-t (Toyota Gyártási Rendszer) vagy annak egy változatát a Lean gyártást.
Mi az 5S technika?
Az 5S technika rendkívül egyszerű, könnyen megérthető technika, amely alkalmazása az alapjául szolgál bármely más fejlettebb termelékenységfejlesztési technika sikeres alkalmazásának.
Mi a work-flow?
Elvileg ez minden vállalatvezető számára triviális. A gond ott kezdődik, hogy nagyon sok közvetlen cél fogalmazható meg és nehéz a „fáktól az erdőt látni”.
Mi a Gerilla LEAN sikere?
A szakemberek már a szolgáltatási szektorban is elkezdték terjeszteni a LEAN-t. Biztosító, service center, telekommunikációs szolgáltató egyaránt ki szeretne válni a tömegből, meg akarja különböztetni magát a versenytársaitól.
Mi az a munkahelyi biztonság?
Szakmai praxisomban és oktatások során sokszor megkaptam kérdésnek, hogy „mi ez a hatodik S és miért nem foglalkozom vele”. A munkahelyi BIZTONSÁG az a hatodik S, ami egyes szakmai anyagokban és így vállalati kultúrában is megjelenik az 5S mellett.
Mit hoz nekünk a digitalizáció?
A Digitális transzformáció nem egy öncélú folyamat, hanem egy megfontolt üzleti döntés, aminek a fókuszában az értékteremtés növelése és a költségek csökkentése áll.
Milyen a jó vezető?
Milyen kompetenciák birtokában képes egy vezető sikeres lenni? Ebben a cikkben a 10 legfontosabb tulajdonságot gyűjtöttük össze.
Miért jó a benchmarking?
A vezetőknek két alapvető tevékenység között kell megosztani az idejüket, a meglévő működés adott keretek közötti fenntartása és a fejlesztése. A legtöbb vezető idejének nagy részét a napi feladatok, problémák megoldása emészti fel és viszonylag kevés ideje marad a fejlesztésre.
Mi az a szervezetfejlesztés?
Hogyan alakul a szervezetfejlesztés folyamat? Milyen eszközökhöz lehet nyúlni a szervezetfejlesztéskor? Dr. Németh Balázs, a Kvalikon ügyvezető igazgatójának írása.
Miért jó a leant bevezetni?
A kiemelkedő teljesítményre képes vállalatok sikerének titkát már régóta kutatják szakemberek. Az egyik ilyen, évtizedek óta rendkívül sikeres és a piacon mások által is elismerten legjobb gyakorlatokkal rendelkező vállalat a Toyota.