Sok vállalkozás az emberi erõforrást is úgy kezeli, mint bármely egyéb eszközét, amelyet adni venni lehet, ha kell felveszek 200 embert, ha nem szükséges elbocsátok 400-at. Sõt fel sem vesszük az embereket, bérmunkásként alkalmazzuk õket, amikor ép szükséges. Ez a szemlélet rövidtávon számos anyagi elõnnyel járhat, hosszú távon viszont egy jelentõs potenciáltól fosztja meg a vállalatot, az elkötelezett kreatív dolgozók adta teljesítmény többlettõl
Azok a vállalatok, akik nem csak megfelelni akarnak, hanem kiemelkedni, akik nem csak túlélni szeretnék a jelenlegi gazdasági válságot, hanem nyertesei kívánnak lenni a megváltozott piaci környezetnek, az emberi erõforrásra, mint a vállalat legfontosabb értékére tekintenek. A Lean filozófiában a 8. veszteség a ki nem használt emberi képesség. Gondoljuk végig, hogy saját életünkben, mik voltak a legjobb megtérülést hozó befektetések. Nem a tanulás volt az egyik legjobb befektetésünk? Miért van az, hogy a sikeres emberek évi 30-50000 dollárt is elköltenek gyermekeik legjobb egyetemeken való tanulására.
A General Motors magyarországi vezetõitõl hallottam, hogy a cégük szemlélete szerint az emberek képzése az egyik legjobban megtérülõ befektetés a vállalatnál. A GM Szentgothardi gyárában az elmúlt években 26 megvalósult javaslat volt minden egyes dolgozóra. Mit jelent ez a vállalatnak? Éves szinten több 100 millió Forint megtakarítást. A GM-nél a dolgozók jelentõs része már több mint 10 éve dolgozik a szentgothárdi gyárban. Sok vállalatnál az a rendszer, hogy a vezetés mérnökök terveznek, „gondolkodnak”, a dolgozók pedig végrehajtók és nem is kérik ki a véleményüket. Mivel, hogy a dolgozókat nem tesszük érdekeltté a saját területükön felmerülõ problémák megoldásában, minden problémát felfelé passzolnak. Így a menedzsment általában túlterheltté válik és nem tud a valódi feladataival (üzlet, tervezés, folyamatok szervezése) foglalkozni, mert bele merül az alsóbb szinten felmerülõ napi problémák kezelésébe. Tegyük fel magunknak a kérdést: Ki az, aki a területen végbemenõ folyamatot, ott felmerülõ problémákat legjobban ismeri? Nem az a dolgozó, aki a nap több órájában az adott feladatot végzi? A Lean szemléletû vállalatoknál a területük és folyamatok fejlesztésébe a Kaizen (folyamatos fejlesztési) tevékenységen keresztül aktívan bevonják az ott dolgozó embereket.
A Kaizen segítségével a mûködésben lévõ veszteségeket szisztematikusan feltárjuk és csökkentjük, úgy hogy a sztenderdek, folyamatok fejlesztésén keresztül mindig magasabb színvonalra emeljük az adott terület mûködését.
A Kaizen, japán szó, amely az egész világon elterjedt filozófia és kezdeményezés.
Kai – Zen
Változtatni - Jó
A KAIZEN megközelítése szerint egyetlen egy nap sem telhet el úgy, hogy ne fejlesztenénk valamin egy kicsit. Sokan a KAIZEN-t tekintik a japán sikerek kulcsának. A Kaizen, magyarul folyamatos fejlesztést jelent, a szervezet dolgozói által végzett jobbítások sorozata, amelyen keresztül folyamatosan feltárják és megoldják a mûködésben lévõ problémákat, ezáltal egyre magasabb színvonalra emelve a mûködést és a vállalat által elõállított termékek és szolgáltatások minõségét és csökkentik az elõállítási folyamatban lévõ veszteségeket.
A Kaizen lényege, hogy a problémákat, mint lehetõségeket kezeljük és a problémák felmerülését követõen az érintettek bevonásával olyan intézkedéseket hozunk, hogy az egyes problémák többet ne ismétlõdjenek meg.
A dolgozók elkötelezettebbek lesznek a munkájuk iránt
Jobban magukénak érzik a területet
Elkötelezettebbek lesznek a kialakított megoldás iránt
Javul a teljesítmény, csökkennek a veszteségek
A vezetés felszabadul, hogy az õ területén nagyobb hozzáadott értékû, valódi feladataival foglalkozzon
Hamarabb felszínre kerülnek a problémák és érdekeltté válnak az érintettek a megoldásban
Lehetõséget ad az egymástól való tanulásra és a tapasztalatok megosztására
A Kaizen nem csak egy módszer, hanem egy gondolkodásmód, ahogy a vállalat dolgozói a napi munkájukat végzik.
A Kaizen egy a vállalatnál folyamatosan végzett tevékenység, amely nem egy-két kijelölt felelõs feladata, hanem a dolgozótól a felsõ vezetõig mindenki részt vesz benne. Ennek megfelelõen a Kaizen-nek 3 szintjét szoktuk megkülönböztetni:
Az egyén Kaizen (egyéni javaslatok, amit a dolgozó önállóan meg is tud valósítani)
A csoportos Kaizen (minõségkörök), amikor egy adott probléma megoldására önszervezõdõen egy team alakul, akik közösen dolgoznak a probléma megoldásán és az új módszer (szabvány) kialakításán és bevezetésén.
Vezetés által irányított Kaizen, amikor a vezetés által meghatározott területen és témában egy kijelölt csoport dolgozik egy fejlesztési feladat megoldásán (5S bevezetés, Cellakialakítás, gyors átállás…)
Az utóbbi idõben jelentõsen csökkentek a vállalatvezetõk rendelkezésére álló anyagi erõforrások (költségvetés), így sokszor a fejlesztésre és motivációra rendelkezésre álló erõforrások is. A Kaizen módszer és a javaslati rendszer elsõsorban nem a pénzügyi tõke, hanem az emberekben rejlõ szellemi tõkében rejlõ tartalékok kiaknázására épít.
Hogyan tudjuk az emberekben lévõ rejtett tartalékokat mozgósítani. Mi szükséges ahhoz, hogy ezeket a képességeket kihasználjuk?
A dolgozók bevonásának egyik alapvetõ feltétele a vállalat és az alkalmazottak közötti kölcsönös bizalom megteremtése. Ahhoz, hogy egy ember nem csak megfelelni akarjon a minimum követelményeknek és hazavinni a fizetést, hanem „jó gazda” szemlélettel fejleszteni, építeni a saját területét, szükséges a hosszabb távú gondolkodás és a megfelelõ érdekeltség megteremtése. A dolgozók, amikor megkérjük õket, hogy adjanak be javaslatokat a saját területük fejlesztésére. Meg kérdezik tõlünk, hogy „Miért jó ez nekem?” Ez egy nagyon fontos kérdés. Ha ezt a kérdést sikerül megfelelõen megválaszolnunk, akkor mûködni fog a Kaizen.
A Kaizen tevékenység nem kerül sokba, mégis igen jelentõs megtakarításokat és eredményeket hozhat. Mûködésének viszont van néhány alapvetõ feltétele, amit a vezetésnek meg kell teremtenie, különben a benne rejlõ lehetõségeket nem fogjuk kihasználni.
Igaz, hogy nem kerül sokba a Kaizen mûködtetése a cégnél, viszont a bevezetése komoly, elkötelezett vezetõi támogatást és felügyeletet igényel. A Kaizenhez szükséges feltételeket (bizalom, elkötelezettség, támogató folyamatok, motiváció) a vezetés teremtheti meg.
Tapasztalataink alapján a Kaizen igen hatékony eszköz a vezetés kezében a vállalatok versenyképességének növelése érdekében, de nem mûködik magától. A Kaizen ott hoz látványos eredményeket, ahol a vezetés felismeri annak jelentõséget és elkötelezett támogatóként megteremti a Kaizen eredményes alkalmazásának feltételeit.
Dr. Németh Balázs,
ügyvezetõ igazgató
Kvalikon Kft.
www.kvalikon.hu