Hírlevél

E-mail Cím


Tréning kereső


Lean tréningek

Folyamatmenedzsment tréningek

Minőségmenedzsment tréningek

Vezetői tréningek





GE Hungary KFT – Lighting divízió

2014. február 20.

TPM a megbízhatóság szolgálatában

2014. február 20-án 41 szakember részvételével került megrendezésre a XXVI. Best Practice Fórum a GE Hungary Kft. Váci úti telephelyén, Budapesten. A patinás 110 éves múlttal (Tungsram) rendelkező gyárban a modern menedzsment módszerek, köztük a Lean és TPM módszerek alkalmazásával 10-20 éves gépeken is képes a vállalat világszínvonalú termékeket gyártani.  A résztvevőket a program elején Hősi István gyárigazgató köszöntötte. A köszöntést követően prezentációban mutatta be a fényforrás gyár aktuális működési rendszerét és a gyártási folyamatok fontosabb elemeit és a jelenlegi főbb változásokat és fejlesztési irányokat. Cseh Imre, mérnökségi és Lean vezető a szervezeti működésről, a dolgozói bevonásról, az alkalmazott GE jutalmazási rendszerről, és a LEAN bevezetéséről tartott előadást, majd egy rövid kávészünetet követően Novák Gábor, Szövegdoboz:  Lean és TPM csoportvezető, mutatta be azt a folyamatot, ami a sorozatos karbantartási problémáktól elvezetett egy jól működő, strukturált, visszakövethető hibaelhárítási rendszerhez. A gyártúrát követően Dr. Németh Balázs, a Kvalikon Kft. ügyvezetője, foglalta össze a módszerek alkalmazása közötti összefüggéseket, a mérésekkel és az öntevékeny karbantartással járó fontosabb feladatokat. A program záró részében a résztvevők egy kötetlen beszélgetés keretében vitatták meg a felmerült kérdéseket és a gyártúra tapasztalatait.
A gyárigazgató a fontosabb cégadatokkal indította a programot. A Tungsram gyárat 110 éve alapították, majd 1989-től vette át a GE. A hatékony gyártásnak és jó költségszerkezetnek köszönhetően növekszik a létszám, jelenleg közel 2,200 főt foglalkoztatnak. A dolgozók átlagosan 12 éves munkatapasztalattal rendelkeznek, az átlag életkor 43 év. A dolgozók között a szakmunkások részaránya 44%. A gyártott termékek 1-2%-a megy hazai piacra, a többi mind exportra.

GE Hungary Kft – Lighting divízió.
A GE Lighting 5 telephelyen van jelen Magyarországon. 
A budapesti gyár elsősorban gázkisüléses technológiával készült lámpákat valamint halogén autólámpákat gyárt. A felhasználás rendkívül széleskörűen, a háztartásban használt izzóktól az utcai világításon át a stadionok extra fényerejű lámpáin át egészen az autóiparban használatos izzókig terjed. A GE az autóipar kiemelt beszállítója a francia, japán és amerikai gépjárművekbe egyaránt. Az autóipari termékek 3 fő területre tagozódnak. Az első és legnagyobb, a halogén izzók családja, melyet (H1, H2, H3, H4, H7, H8) kategóriával jelölnek elsősorban alsó és közép kategóriás autókba készítenek 50 mio/év darabszámban. A második a hosszabb élettartamú, xenon néven ismert, kisülő lámpa típusok (D1, D2). A harmadik kategóriába a speciális egyedi igényeket kielégítő (Speciality) autólámpák tartoznak. Egyedi színük és magas fényerejük miatt a legkülönbözőbb speciális feladatokra alkalmazzák.
Szövegdoboz:  A gyár teljesen önellátó, a lámpák elkészítéséhez használt speciális kerámiát és üveget is saját maga számára állítja elő, elsősorban a magas minőségi követelmények, a speciális igények és a költséghatékonyság miatt.
A folyamatosan változó, megújuló igények miatt, a kutatás-fejlesztés stratégiai fontosságú. A gyár HID tudásközpontot hozott létre Budapesten, ahol a fejlesztés a különböző projektekben közösen dolgozik az amerikai és az ázsiai központtal.
A versenytársak tekintetében 2 fő területre kell figyelniük. A Hagyományos gázkisüléses termékek piacán a Philipsre és az Osramra. A másik az egyre dinamikusabban fejlődő LED típusú lámpák piacán, pedig az egyre növekvő számú LED gyártóra. A LED átállás a nagyobb ipari partnereknél egyre erőteljesebben jelentkezik. A K+F elsősorban ezért is a LED irányába történik. A GE Nagykanizsán és Amerikában gyártja a LED típusú termékeit.
Tovább haladva a prezentációban a cégvezető a GE Fényforrásgyár szervezeti felépítésről beszélt. A mérnökségi vezető alá 5 terület tartozik: az üzemi mérnökség, a folyamatmérnökség, az elektromos, a mechanikus karbantartás és a Lean-TPM csapat valamint a gyári informatika.. A mérnökutánpótlásról egy úgynevezett „mérnök óvoda” gondoskodik, ahova végzős hallgatókat vesznek fel, akik a különböző területekre kerülve egy betanulási időszakot követően kerülnek pozícióba. A tavalyi évben az összevonásokat követően a 4 fős lean csapatot további 3 fővel bővítették
A gyárigazgató elmondta, hogy komoly átszervezések történtek 2013-ban. A telephelyen található 3 gyárat összevonták és a három igazgatóból őt választották vezetőnek. Ennek megfelelően a GE Lean keretrendszerét gyári best practice alapokra helyezve LEAN TRINITY néven kezdték el bevezetni. Ebben a rendszerben a Lean tevékenység komolyan támogatást nyújt a gyári KEM (Környezet, Egészség és Munkavédelem) feladatok kapcsán is.

Lean Trinity

A LEAN TRINITY egy keretrendszer, aminek 3 fő pillére van (hosszú távú tervezés, értékáram feltérképezés és egy akcióterv - roadmap), ez a hosszú távú tervezést és végrehajtást koordináló rendszer. A 2013-as bevezetéskor első lépéseként egy VSM-t (value stream map/érték áram térképet) készítettek, melyben minden állomáson meghatározták a költség szerkezetet. Ezt követően készült el a Lean trinity Roadmap, ami egy konkrét akció, terv ütemezéssel. A Roadmap-ben feladatok vannak felsorolva határidővel az adott évre vonatozóan (Six Sigma, Lean Sigma módszerek… TCO – tradicionális költségcsökkentő, Q – minőségfejlesztés) ezekből jönnek a költségcsökkentést hozó akciók, az egyes akciókhoz konkrét költségcsökkentési számokat határoznak meg. A RoadMap a költségcsökkentés mellett azonban erősen fókuszál a minőségfejlesztésre is. A Termék szinten határozták meg a költségcsökkentési elvárásokat, ami 2013-ban a bemutatott termékcsalád esetében 10% volt, melyet sikeresen teljesítettek. A 2014-es terv ugyanezen termékcsaládra 9%. A Lean szervezet is központosítva lett, jelenleg a 2,200 fős dolgozó létszámnál a 7 fős Lean-TPM csapat koordinálja a teljes folyamatot, akiknek az adott üzemekben meg vannak a területi mérnök partnereik.

Lean tevékenységek

Az egyes gyáregységek különböző szinteken alkalmazták a Lean módszereket, de szinte mindenhol több éves múltja volt a Lean alkalmazásnak, amikor a 3 szervezetet összeolvasztották. Az összevonás során azonban ügyeltek arra, hogy a 3 gyáregység legjobb gyakorlatait kombinálva alakítsák ki az új, egységes, standard LEAN folyamatokat, eszközöket.
A Lean tevékenységek alapja a Kaizen és az emberek bevonása. A szervezeten belül számos szinten és területen működik a Kaizen.

Ötletmenedzsment rendszer

A cégnél ez egy sikertörténet. Ötletek számában nagyon sikeresek és nagyon jó a megvalósulás is.
Az első szint az egyéni javaslatok szintje, ami a dolgozó által érzékelt problémák megoldásaira vonatkozik. Ezek általában az alacsonyan függő gyümölcsök (erre használják a T-kártya rendszert is)
Az Ötlet

  • Mindenki számára érthető,
  • Könnyen kivitelezhető
  • Egyszerű és briliáns
  • Kis erőforrás igényű javaslat

A tudatos és következetes tudásfejlesztés szorosan kapcsolódik a költségcsökkentési programhoz, melyben számítanak a dolgozók ötleteire és javaslataira. Az ötletmenedzsmentet a vállalati elvárásokhoz illeszkedően egy mindenki számára elérhető ötletmenedzsment rendszerben kezelik (ebben a rendszerben kezelik a TPM-el érintett területek T kártya adatait is). Az ötleteket és az megvalósításukat folyamatosan nyomon követi a menedzsment.

Következő szintje az ötlet menedzsment rendszernek az Ötlet menedzsment II. – Mini projektek

Ez a rendszer a komolyabb fejlesztést igénylő műszerészek által beadott ötletek menedzselésére szolgáló projektmenedzsment rendszer. A műszerészek félévente megosztják az üzemvezetőikkel (7 üzemvezető) a fejlesztési ötleteiket. Az üzemvezetők 1-2 ötletet továbbítanak a műszaki terület felé, amiből beadók 3-4 db-ot megvalósítanak. Az ötletet beadó műszerész lesz a projektvezető, akinek az irányításával fél éven keresztül megvalósíthatják az ötletét. Ez a rendszer a munkatársak képzésének is egy jó módszer, mer a kiemelt műszerész kollégákat lehet fejleszteni a féléves folyamat során.
Azt várják el az ötletet benyújtó műszerészektől, hogy kigondolják és leskicceljék a műszaki megoldást, majd levezessék a mini projektet. A mérnök kollégák a projekt ötlet kidolgozás és megvalósítás során támogatják műszerész kollégát.  A folyamat közben 2 státusz prezentációt tart a projekt vezető műszerész a gyárvezetés számára és a legvégén meghatározott értékelési szempontok alapján a projektvezetők pénzjutalomban részesülnek.
Ösztönzés
A termelékenység fejlesztését egy kiforrott ösztönzési rendszer támogatja, a jutalom számos mutatótól függ: elkészült db szám, túlóra, selejt, létszám terv, Környezet és egészség védelem - KEM, lean-6S tevékenység eredménye. Az értékelésben jelentős súlya van következő tényezőknek is: 6S, dolgozói ötletek, mini projektek, oktatásokon való részvétel.
Ezen felül Novák Gábornak (Lean csoportvezető) van egy személyes jutalom kerete a szubjektív értékelésre. Gábor a 2,200 fő közül a keretből 4-5 kollégát egyedi jutalomban részesíthet. Havonta egyszer egy „Show” keretében adják át ezeket a pénzjutalmakat, hogy lássák a többi kollégák is ezt és kedvet kapjanak a részvételhez.

Action Work Out-ok

A korábban említett alulról jövő ötletmenedzsment mellett a felülről jövő kezdeményezések során is van Kaizen tevékenység. A VSM alapján a Trinity tervben egy évre előre meghatározzák, hogy, hol hány Action Workout-ot (Kaizen workshopot) csinálnak. Ezek nagyobb, több embert érintő, több napos fejlesztések, amitől egyértelmű eredményjavulást és költségcsökkentést várnak el.
A vállalat kultúrájában nagyon erős a kereszt funkcionális együttműködés, a Lean csapatnak igen jó az együttműködése van a minőségüggyel, ezért több olyan akció is van, ami közös támogatással valósul meg.
A TPM a költségcsökkentés fontos eleme is. A fenntarthatóságot folyamatos auditokkal biztosítják. Lean oktatáson a szervezet mind a 2,200 dolgozója részt vett és folyamatosan gondoskodnak az új belépők felzárkóztatásáról is. A GE Lighting-ban az 5S 6S lett, mert kiegészült a munka és környezetvédelemmel is. A munka és környezetvédelem azért került be az 5S-be, mert így az auditokon keresztül, állandó ellenőrzés alatt tudják tartani. A GE számára minden munkavállaló és a munkavállalók egészsége kiemelten fontos.

TPM bevezetés

Mivel a vállalat kibocsátását és termelékenységét alapvetően befolyásolja a gépek, berendezések állapota és veszteségei, ezért külön program indult el a TPM (Total Productive Maintenance) területén. A TPM bevezetéséről Novák Gábor GE Lean TPM leader tartott előadást.
A teljes bevezetési folyamat 2011-ben kezdődött egy éves alapozással, a TPM szemlélet megismerésével, oktatásokkal és a dokumentációs, adminisztrációs rendszer kialakításával és mérésekkel. Ezt követően részletes akcióterv készült 160 megoldandó feladattal, szoros határidőkkel.
Az akció terv 5 csapatra lett kialakítva. A TPM bevezetése során törekedtek minden érintett munkatárs (sori dolgozók, karbantartás, mérnökök, IT...) bevonására az 5 team-en keresztül.
A Csapatok a TPM rendszer 5 pillére (Nakajima) szerint lettek kialakítva:

  • Berendezés fejlesztés team
  • Karbantartás fejlesztés
  • Autonóm karbantartás csapat
  • HR &PR - oktatási csapat
  • Kaizen – OEE team veszteségcsökkentési akciók (kiválasztása, gondozása)

A bevezetés erős vezetői támogatással és részvétellel indult.
A TPM bevezetési folyamatot egy 3 napos orientációs tréninggel indították, ami csapatépítés és egy elköteleződés is volt egyben. A mérnökök és a karbantartók közösen vették át a TPM alapokat. Ezt követően egy hosszabb, 3-6 napos tisztítási és takarítási időszak következett, ahol a mérnökök és a karbantartók a vezetéssel közösen, gépállapotokat vizsgáltak, hiba listát készítettek, értékeltek közösen és feljegyeztek minden fontosabb információt.

Kezdeti tisztítással indult a TPM

A kezdeti tisztítás során, a gépek és környezetük alapos tisztítása mellett egy állapotfelmérés is történik, mindent felírnak, amit a dolgozó mond, itt már elkezdődik az adminisztráció, ami alapját képezi majd a későbbi munkának.
Két típusú hiba lehetőséget rögzítettek

  • Féreg (Worm)– nem befolyásolja a napi munkát, de akadályoz
  • Komoly műszaki hiba

A gépfelbontás alapja az ERCM elemzésnek, ami alapján értékelhetők a gépek különböző szempontok szerint és egy bizonyos kritikussági pontszám felett foglalkozni kell a gépegységgel (kritikusság vizsgálat), elő kell írni rendszeres ellenőrzést intézkedést, általában érzékszervi diagnosztikát írnak elő.
Ha az ellenőrzés során hibát talált a dolgozó, akkor T kártyára fel kell írni, amit az ötlet menedzsment rendszer keretében kezelnek. 

T kártya rendszer

A dolgozó, ha bármi furát lát hall, érez, azt kérjük, hogy rögzítse a T-kártyán. Az a gyakorlat, hogy a gépekre nem rakják fel a T-kátyákat, mert a forgó és nyílt lánggal is dolgozó gépeken az balesetveszélyes lehet. T kártyára felírt problémát vizuálisan egy táblán gyűjtik, a karbantartó mérnök megnézi 24 óránként a kártyákat, és beírja, hogy mit fog csinálni, a HR-PR csapat viszi fel számítógépre. A táblázatot a mérnök használja, mint „To-Do” list, ha megcsinálta, beírja, hogy kész, a HR-PR team egy rendszeres időpontban rászűr a készre és megnézi, hogy tényleg megfelelően megvalósult–e és megkérdezik a dolgozótól, hogy megfelel-e neki a megoldás, ha igen, akkor a dolgozó aláírásával igazolja, hogy ötletét megfelelő minőségben kezelték. (akkor is aláírja, ha nem új az ötlet és el lett utasítva, mert már máshol megvalósult).
A dolgozó minden esetben kap visszajelzést az ötletéről (a mérnöktől vagy vezetőjétől), akkor is, ha nem lehet megvalósítani a leírt ötletet. Az, hogy az egyeztetés megtörtént, a javaslatot író dolgozó igazolja a leadott T kártya aláírásával.
A T kártyák számát folyamatosan figyelik és grafikonon rögzítik, a grafikonon 2 görbe van a beadott és a megvalósított kártyák száma a cél az, hogy a két érték között ne legyen nagyobb az eltérés, mint 50 db (folyamatban lévő T kártya).
A T kártya rendszer működtetése igen hasznosnak bizonyult a vállalat szempontjából pl. egy zárt burkolat alatt működő (nem szemrevételezhető) fogaskerék pár berágódást a dolgozó észrevette (furcsa, a normálistól eltérő hangot észlelt), T-kártyán jelezte ezt a rendszerben és így időben ki lehetett azt cserélni, ezzel megelőzve egy komolyabb (nagyobb veszteséget okozó) gépállást.  

HR – PR team

A HR PR team feladata a TPM bevezetés koordinációja és az érintettekkel való folyamatos kommunikáció. Ők a kapocs a dolgozók vezetés és TPM team között, segítik a bevonást, figyelik a tervezett akciók megvalósulását, fenntartják az motivációt, lelkesíteni kell az embereket a hullámvölgyeknél. A HR PR team rendelkezésére állt egy kis pénzügyi keret is, ami szétosztható volt motiváció céljából.

Autonóm karbantartás csapat

A TPM működés fontos pillére az operátorok (dolgozók) bevonása az egyszerűbb karbantartási feladatok elvégzésébe és az érzékszervi diagnosztikába, hibajelzésbe.
Az ő dolguk, hogy a gépnek meghatározzák a tisztítás, karbantartási, kenési munkamódszerét, utasítását. Vizuális munkautasításokat gyártanak, illetve egy pontos leckéket készítenek.  
Az autonóm karbantartási munkákban való részvétel jó szolgálja az új dolgozók oktatását, betanítását, valamint a karbantartók és gépkezelők közötti tudásmegosztást.
Az autonóm karbantartó csoport számtalan rendszeres tisztítási és kenési feladatot végez havonta a TPM bevezetés első évében elkészített tisztítási és kenési utasítások alapján. Az autonóm karbantartási feladatok elvégzését régebben papíron kellett rögzíteni, most pedig már a gyártó gépenként elhelyezett érintőképernyős számítógépben a munkautasításon kell checkolni, hogy megtörtént. Az elvégzett munkákat havi audit során szúrópróbaszerűen ellenőrzik.
Az hogy mennyit állt és mennyit ment a gép, automatikusan rögzítésre kerül a PLC-hez csatolt monitoring rendszerben. A dolgozónak igazolnia kell az állást, ezt rendszerben előre megadott válaszokkal (állásidő okokkal) is megteheti. Ha a válasz nem szerepel a rendszerben, akkor be kell gépelnie. A napi állásidő adatokat összegezve és feldolgozva egy automata riport rendszer e-mailben küldi el minden reggel a vezetőségnek. A reggeli vezetői bejárások során a gépkezelők ezen riportok alapján számolnak be az előző napi termelési számokról, állásidőkről és a meghozott vagy szükséges akciókról.

OEE team

Az OEE mutató a berendezés kihasználtságot mér gép szinten. (Üzemi szinten a Yield-et - kihozatalt mérik). Az OEE mutató értéke rámutat ara, hogy mely berendezésekre kell TPM akciókat elindítani. Minden egyes soron ki van mérve a szűkkeresztmetszet gép, ennél kiemelt fontosságú az OEE mutató mérése és megfelelő szintje. Az autólámpa gyártó sorokon szivattyú gép általában a bottle neck (szűkkeresztmetszet), ennél az egységnél van valamennyi félkészermék készlet, hogy ne álljon a sor, ha kiesik a berendezés (körülbelül egy műszaknyi készlet van).
OEE (Overall Equipment Efficiency / Teljes berendezés hatékonyság) % értékben figyelik a termelő gépek értékeit. Több minőségi és mennyiségi mutatót is vizsgálnak melyeknek szorzata maga az OEE szám. Például 8 órából mennyit mehetett volna az adott gép, ezzel szemben mennyit ment valójában; a gép saját hibájából állt vagy a folyamatban előtte és mögötte működő gépek okozták az állását…stb Az OEE teamnek negyedévente 1 kaizen projektet kell végig vinnie és negyedévente publikálják ezt a menedzsment felé.
A PLC-hez csatolt monitoring rendszer automatikusan méri a kihozatalt, állásidőket. A rendszer alkalmas statisztikák készítésre, segítendő a szükséges akciók azonosítását. Alkalmas a mért eredmények megjelenítésére (vizualizáció) grafikus formában, közvetlen a gyártó berendezés mellet, hogy a kezelő azonnal észlelje, ha a folyamat meginog. A makro állásokra a gépkezelőnek – karbantartónak be kell vinni az indoklást (gép/főegység, részegység és ki kell választani az állásidő okot). 

Nyomon követés, TPM auditok

A TPM auditokon, mintavételesen megnézik, hogy megcsinálta-e a dolgozó a napi ellenőrzési karbantartási feladatait. A TPM auditokon részt vesz a sorvezető, karbantartó, területi Lean-es kolléga. Rendszeresen ellenőrzik a T-kártya rendszert, hogy megfelelően működtetik-e.
Nézik, hogy meg van-e az összes szükséges szerszám eszköz a munkák elvégzéséhez. Ellenőrzik az összes bevezetett TPM folyamat működését. Ha eltérést, problémát találnak, akkor akciót határoznak meg rá.

Karbantartás fejlesztés team

Karbantartást fejlesztő csoport felel azért, hogyan lehet egy adott tevékenységet hatékonyabban elvégezni. Feladatuk a hatékonysági mutatószámok folyamatos fejlesztése. 80/20 rendszerben vizsgálják, melyek azok a kritikus problémák, amelyek nagyobb leállást okozhatnak. A karbantartás fejlesztési team munkája a gépelemek fellistázásával indul. A gépelemekre egy ERCM (kockázat) analízist hajtanak rajta végre, azonosítják a kritikus gépegységeket és előírnak karbantartási feladatokat (figyelembe van véve, hogy miből milyen pótalkatrész legyen, mik a minimum alkatrész készletek)
A karbantartás fejlesztés fontos bemeneti információi a T kártyák és a kezdeti tisztítás során felvett hibák, problémák (hibalista). 1 év alatt a kezdeti tisztításkor felvett hiba listával végezni kell.
Az ismételt tisztítás elvégzése kb. 1 évvel később történik meg, ahol új fejlesztési pontokat és a feladatokat tudnak meghatározni.

Berendezés fejlesztés csapat

Ők foglalkoznak a férgekkel. A kezdeti tisztítás során felvett féreglista megoldása lesz az egyik legfontosabb feladatuk. Előtte – utána fényképeket készítenek és eredményeiket az üzemek bejáratánál elhelyezett féreg táblákon publikálják.
A berendezés fejlesztés csapat nem csak a férgekkel, hanem a komolyabb műszaki fejlesztésekkel is foglalkozik (kevesebb alkatrészből álló hajtómű) és a felújításokkal.  Szempont lehet az egyszerűbb olcsóbb karbantarthatóság, gyorsabb javíthatóság, könnyebben lehessen javítani például a leszakadt csatlakozókat (pl.: elektromos vezetékek ne szakadjanak el egy esetlegesen fellépő fizikai hatásra, csak csússzanak szét a saruk. Így a javítási idő töredékére csökkenthető).

Gyártúra

A gyártúra alkalmával számos jó gyakorlatot láthattak a Fórum résztvevői; a munkautasításokat (pl.: kenési utasítás, beállítási utasítás) érintő képernyős monitorokon keresztül teszik mindenki számára elérhetővé az üzemben. Az érintő képernyőn kiválaszthatók az adott berendezéshez tartozó egyszerű vizuális munkautasítások, egy pontos leckék (OPL).
Ugyanezen az érintő képernyőn keresztül van lehetőség a gyártással kapcsolatos legfontosabb adatok (indított cső, kimenő cső, hiba, hibatípus, Szumma db.) nyomon követésére az egyes berendezés részegységeknél.
A gyárban igen erős és egyértelmű vizuális menedzsment rendszer van, aminek számos jó példájával találkoztunk, a veszélyes berendezések jelölése (pl.: fagyásveszély), Teljesítményt mutató monitorok, info táblák, TPM táblák, T-kártya tábla, „Féreggyűjtemény” üzemegységenként. Az Info táblán kerülnek megjelenítésre a Lean tevékenységgel (6S, 7 veszteség, Lean jutalmak) kapcsolatos, a Minőséggel (TOP 3 selejt) és az OEE riporttal kapcsolatos fontosabb információk, valamint a területen futó kis projektek és eredményeik, a beadott és elfogadott dolgozói ötletek minta példái (Probléma – Változás – Eredmény, Előtte – Utána állapot struktúrában).
A gyártúra alkalmával a T kártya rendszert a gyártelepen belül meg is tekinthettük. Közvetlenül a bejárattal szemben helyezkedett el, egy nagyobb téglalap alakú hirdető táblára emlékeztetett, amely részekre volt osztva. A bal oldali részében az üres kártyák voltak elhelyezve, a dolgozók innen tudták kivenni a kártyákat és a tábla jobb oldalán található a kártyák tárolására kialakított rések egyikébe helyezhették el az első sorba felülre. A tábla jobb oldalán három sorban helyezkedtek el a kártyák. Az első a leadott, a második a folyamatban lévő, a harmadik pedig a lezárt T kártyákat tartalmazta. A T kártyákat tartalmazó tábla bal oldalán egy speciális alkatrész tároló szekrény volt látható, ahol a karbantartáshoz szükséges alapvető alkatrészeket tárolták. A szekrény úgy volt kialakítva, hogy a feltöltés felülről a kivétel pedig alulról történt és az átlátszó plexi felületen látható volt mely alkatrészekből van nagyobb fogyás és mit kell sürgősen pótolni. A jobb oldalon pedig a digitalizációs rendszer monitorjai helyezkedtek el. A digitalizációs rendszer automatikusan rögzíti a gépek működését napi 24 órában.
Az alkalmazott rendszerek megtekintése után megfigyelhettük a halogén autólámpa termékek gyártási folyamatát, a gyártástól egészen a tesztelési csomagolási szakaszig. Láthattuk, hogy komoly minőségellenőrzési szakaszokon elektronikus, mechanikus, vizuális gépi és emberi kontroll folyamatokon halad végig a termék. A gyártás 3 illetve 4 műszakban történik, az aktuális igényektől függően.

Eredmények

A 36 hónapja elindított TPM program, jelenleg 11 sorra lett kiterjesztve, ennek eredményeit néhány számban mutatta be a Fórum végén Novák Gábor. Ez alatt az idő alatt:

  • 1274 probléma került fellistázásra
  • 956 probléma lett megoldva
  • 936 féreg lett azonosítva
  • 683 féreg lett megszüntetve
  • 1013 tréning volt a dolgozóknak
  • 419 team meeting
  • 1594 T kártya lett kirakva
  • 1158 T kártya lett megoldva
  • 347 OPL (egy pontos oktatás) készült el
  • 1278 Szabványos karbantartási utasítás készült el
  • 2792 potenciális hiba lett elhárítva
  • 27 elindított Kaizen és design project volt
  • amiből 19 megvalósult

A vállalat szisztematikus termelékenység fejlesztési törekvéseit az eredmények is bizonyítják, a Trinity Roadmap-ben és éves szinten meghatározott költségcsökkentési célokat sikerült elérni, a munkatársak egyre szélesebb rétegét sikerült bevonni a Lean tevékenységekbe. Mára a karbantartások 80%-át a műszerészek végzik. A vevő kiszolgálás jelentősen javult és a gyártósori Yieldek is szépen fejlődtek.
A sikerek háttere mögött egyértelműen megemlítendő a vállalati kultúra, a cégen belüli erős csapatmunka és együttműködés, munkatársakra jellemző a jó gazda, tulajdonosi szemléletet. A fejlesztések eredményessége mögött komoly hajtóerőként van a vezetés támogatása a rendszer szintű, több évre megtervezett és a vállalati célokkal összehangolt programszerű megközelítés (Lean Trinity és TPM Program) és az a dedikált csapat, aki a rendszer működését képes oktatásokkal, kommunikációval, rendszeres értékelésekkel támogatni. A folyamatos fejlesztés feltételeit a vezetés az információk és erőforrások oldaláról is támogatja, a dedikált Lean csapat mellett, külön rendelkezésre áll egy-egy keret, ami a fejlesztésekre, valamint a Kaizen tevékenység ösztönzésére fordítható minden évben. A berendezéseken az adatkövető rendszer, pedig folyamatos adatokat biztosít az optimalizációs folyamatokhoz.
Reméljük, hogy a Best Practice Fórum minden résztvevőjének sikerült egy-két olyan jó gyakorlatot megismerni a GE Lighthingnál, amit a saját vállalatánál is hasznosítani tud. Köszönjük a GE vezetésének, hogy lehetőséget biztosított a TPM és Lean bevezetéssel kapcsolatos jó gyakorlataik megismerésére!

Dr. Németh Balázs, ügyvezető igazgató és
Faragó István, tanácsadó
Kvalikon Kft.
2014. február 28.

Letölthető összefoglaló >>

 



2990 Ft

További információk >>

Tréningszervezőt keresünk>>

http://www.mle.hu
<p><a href=Benchmarking Klub

http://www.isoforum.hu/Programok-eloadasok/XXIV-Nemzeti-Minosegugyi-Konferencia
XXIV. NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA

 



Kvalikon Kft. © 1126 Budapest, Istenhegyi út 11/c
Telefon:06 1 224 0175 Telefon/Fax: 06 1 201 12 35 e-mail:kepzes@kvalikon.hu - adószám: 12312999-2-43 Engedélyszám: E-001016/2015
Kövessen a Facebook-on >>